A függőség lényege az elvonási tünetek létezése. Amikor a dohányos megtapasztalja az elvonási tüneteket, akkor tudatosíthatja magában igazán, hogy mivel is áll szemben.

Természetesen elsősorban nikotinfüggőségről van szó, amely egyszerre alakít ki ún. fizikai (testi) és lelki függőséget. A nikotinon túl azonban a dohányzás összes többi eleme is függővé tesz: a rágyújtás aktusa, a füst beszívása és kifújása, a kollégákkal, barátokkal való dohányzás hangulata, dohányzás kávéval vagy akár a reggeli első cigi nyugalma… – a dohányos ember ezekhez tudattalanul is mind ragaszkodik, nem akarja elengedni őket. Ha rendszeres dohányos vagy, jól ismered ezeket.

A nikotin enyhe stimuláns, vagyis élénkséget, koncentrációnövekedést okoz azzal, hogy az agy egyes idegsejtjeihez kapcsolódik. Amikor a nikotin hatása megszűnik, az adott idegsejtek „elfáradnak”, ezzel a dohányos nyomottabb állapotba kerül, és már nyúl is az újabb cigiért (általában 30–120 perccel az előző rágyújtás után), hogy újra aktívabbá tegye önmagát. A rendszeres dohányosok idegrendszere a dohányzástól megváltozik: akkor működik optimálisan, ha megvan a rendszeres adag nikotin. Ráadásul előfordul, hogy egyre több nikotin kell, mert a sejtek hozzászoknak az anyaghoz, és egyre jobban kell ingerelni őket, hogy ugyanazt a hatást ki lehessen váltani belőlük. (Ennél természetesen bonyolultabb a hatásmechanizmus, ha kíváncsi vagy a részletekre, az interneten számos infót találsz erről).

A dohányzás abbahagyása számos testi és lelki tünettel jár – ezeket nevezzük elvonási tüneteknek. A testi tünetek közé tartozik az éhség megnövekedése, testi feszültségek kialakulása, csökkent szívműködés, fejfájás, esetleg emésztési zavarok (pl. székrekedés) jelentkezése. A lelki tünetek közé az ingerlékenység, indulatosság, szorongás, nyugtalanság, türelmetlenség, gondolkodási és koncentrációs zavarok, alvászavarok tartoznak. Ha leteszed a cigit, nem biztos, hogy ezek közül mindet megtapasztalod, de néhányat bizonyosan.

Az elvonási tünetek már pár órával a leállás után jelentkeznek, pár nap alatt elérik a maximális szintet, és akár hetekig, ritkán hónapokig is fennállhatnak. Ám végül elmúlnak. Ez reményt adhat, ha le akarsz szokni. Ez esetben talán az a legfontosabb, hogy felkészülj ezekre, és át tudd vészelni a nehéz időket – minderről itt olvashatsz.